Új nyelvek, új világok

919426_391244697641848_2146909310_o.jpgA mai világban egyre jobban kiszélesedtek személyes a határok, de a tényleges távolságok összementek. Telefonról tudunk rendelni Japánból fűnyírót, vagy meg tudjuk nézni, hogy milyen az idő Rio de Janeiroban. Szinte karnyújtásnyira vannak tőlük az eddig fél világnyi távolságra lévő dolgok. Egy kattintással ismerhetünk meg új embereket Ausztráliából, Peruból vagy Kongóból. De ahhoz, hogy fel tudjuk venni a tempót elengedhetetlen, hogy legyen egy közös nyelv, amin beszélhetünk. Előfordul, hogy nem csak nekünk kell megtanulni egy másik nyelvet. Milyen lehet például a magyar, mint idegen nyelv?

Nagyová Lenkát csak nagy futva értük utol, hogy egy pár percet beszélgethessünk vele. Több, mint öt nyelven beszél, mégis folyamatosan képezi magát. Rengeteg helyen megfordul, az íjász kluboktól a költő társaságokig. Több nyelven is ír hosszabb-rövidebb alkotásokat, és gyakran olvassa eredeti nyelvükön a szépirodalmi műveket. Igazi élő példája annak, hogy „ahány nyelv, annyi ember”.

 

Hova valósi vagy?

Szülővárosom Rimaszombat, ez egy kis város. Közép-Szlovákia déli részén található, nem messze a magyar határtól.

 

Miért döntöttél úgy, hogy Magyarországra költözöl?

Először három évvel ezelőtt, 2014-ben jöttem Magyarországra, Erasmus programon keresztül egy félévet tanultam Egerben az Eszterházy Károly Főiskolán, most már Egyetemen. Majd a félév leteltével 2015 szeptemberében felköltöztem Budapestre. Mindkét helyet a tanulmányaim miatt választottam. Azért esett Egerre a választásom, mert csak jókat hallottam az ottani suliról. Amikor még alapképzésre jártam Szlovákiában, úgy éreztem, hogy fejleszteni kellene a magyar nyelvtudásomat, ezért is akartam Magyarországon tanulni. Több egyetem közül is választhattam volna. Rengeteget töprengtem, de sok fontolgatás után a döntés egyértelművé vált: Eger.

 

Miért Eger és nem Budapest vonzott?

2014-ben Budapestet még „túl nagynak” éreztem. Később viszont az OTDK keretein belül pár napot eltölthettem ott, és megtetszett. Az általam kiválasztott fordító és tolmács képzésekre is ide jelentkeztem. 2015-ben nem nyertem felvételit arra az egyetemre, ahova a legjobban szerettem volna, viszont egy kiváló munkahelyre léptem be – titkárnőként dolgoztam a Szlovák Intézetben.

 

Már gyermekkorodban is tolmács szerettél volna lenni?

Huh, jó kérdés. Már nem nagyon emlékszem. Talán állatorvos. Mindig is szerettem az állatokat, és segíteni akartam. Végülis most is segítek, csak embereknek.

 

Hogyan segítesz az embereknek?

Mint fordító és tolmács nem csak nyelv-, hanem kultúraközvetítő is vagyok. Az elmúlt hetekben például Kassán vettem részt egy üzleti tárgyaláson tolmácsként, vagy egy környezetvédelmi hatástanulmányt fordítok, amelynek köszönhetően egy új távvezeték nyomvonal jön létre Szlovákia és Magyarország között.

 

Mivel foglalkozol most?

Jelenleg az ELTE-n tanulok, fordító és tolmács mesterképzésre járok. Mellette részmunkaidőben dolgozom egy cégnél, valamint egy fordítóirodában is. Néha tolmácskodni is szoktam. Az állatok és természet iránt érzett szeretett megmaradt. Egy fárasztó nap után nagyon jólesik kikapcsolódni a természetben. Háziállatom itt Budapesten sajnos nincs, de otthon Szlovákiában van két macskám.

 

Milyen nyelveken beszélsz?

Az anyanyelvem szlovák. Kétnyelvű környezetben nőttem fel, így a magyar nyelv mindig közel állt hozzám, viszont kiskoromban sokáig nem akartam magyarul beszélni. Szüleim mindkét nyelven beszéltek hozzám, én valamiért mindig csak szlovákul válaszoltam. Egészen 16-17 éves koromig nem érdeklődtem a magyar nyelv iránt, viszont 15 éves koromban elkezdtem íjászkodni, és az otthoni íjászklubbal nagyon sok rendezvényre jártunk Magyarországra. Lettek új barátaim, akikkel magyarul kellett beszélnem, és akkor jöttem rá, hogy ez a magyar nyelv nem is annyira rossz, sőt!

Emellett beszélek angolul, németül és csehül is. Angolul és németül még az általánosban kezdtem el tanulni, a cseh nyelv magától jött, kiskoromban cseh meséket néztem. Magyarul igazából sosem tanultam, csak „beszélem”. Az elején eléggé nehéz volt, például a nyelvtant magamtól próbáltam megtanulni, ezzel megszenvedtem rendesen. Mivel mindig is sokat olvastam, úgy gondoltam, hogy ideje magyarul is olvasni, és így jobban tudom majd fejleszteni a tudásomat. Az első könyvet – Gárdonyi Gézától Az egri csillagokat - még egy szótárral a kezemben olvastam. Pár évvel később pedig tárlatvezetőként dolgoztam az egri várban. Ott még jobban elmélyülhettem a magyar nyelv rejtelmeiben és a regény helyszínei is a mindennapjaim részévé váltak. Ezen felül a legtöbb szláv nyelvet megértem.

 

Volt-e valaha előnye vagy hátránya annak, hogy nem Magyarországon születtél? (hétköznapokban, munkahelyen stb.)

Elég nagy a bürokrácia annak ellenére, hogy Szlovákia és Magyarország is EU tagállamok. Ez néha megnehezíti a dolgokat.

Ami pedig az embereket illeti, szerencsére inkább pozitív tapasztalataim vannak.

Magyar állampolgársággal nem rendelkezem, a kettős állampolgárság körül nagy vita zajlott Szlovákiában pár évvel ezelőtt. A szlovák törvények tiltják a kettős állampolgárságot, csak kivételes esetekben, például házasságkötésnél engedélyezett. A szlovák állampolgárságomat nem szeretném elveszíteni, viszont ki tudja, mit hoz a jövő.

 

Mit gondolsz a hírhedt szlovák magyar ellentétekről?

Szlovákia és Magyarország közti feszültség néha túlzottan fel van fújva. Az emberekben nagyon sok az előítélet, és sokszor nem is hajlandók esélyt adni egymásnak. Nyitottnak kell lennünk, én érdeklődöm a körülöttem zajló események iránt, és próbálok inkább pozitívan gondolkodni.

 

A vezetékneved Nagyová. Ez megfelel a magyar Nagy vezetéknévnek?

Szlovákiában úgy van, hogy a lányok egészen addig, amíg férjhez nem mennek, az apjuk vezetéknevét viselik egy –ová-val a végén. Ha férjhez mennek, akkor a férj vezetéknevét veszik fel, de ahhoz is hozzáteszik az –ová végződést. Apukám Nagy István, ezért amíg férjhez nem megyek, addig Nagyová maradok. Ha a férjem mondjuk Kovács László lenne, akkor Lenka Kovácsová lennék. Persze manapság páran megtartják a leánykori nevüket is, ebben az esetben Kovácsová-Nagyová lennék. De olyan is előfordul, hogy a férj vezetéknevét eredeti formában meghagyják, esetemben ez Lenka Kovács-Nagyová lenne. De ezek az utóbbiak nagyon ritkán fordulnak elő, a hagyományos az, amit az elején említettem.

 

Végezetül pedig a szlovákiai civil szféráról szeretnék kérdezni. Kint mennyire van nagy jelentőségük az ilyen szervezeteknek?

Sokféle civil szervezet van kint is. Van például Szlovákiában egy alapítvány, amely roma gyerekekkel foglalkozik. A neve Divé maky, magyarul vad pipacsok. Legfőbb céljuk a tehetséges gyermekek támogatása, például ének, zene vagy tánc terén, támogatják a gyermekek tanulmányait, fizetik a kollégiumot stb. Rimaszombaton pedig működik egy civil szervezet, amit az USA-ból is dicsérnek, ők a választásoknál segítenek, hogy minden rendben menjen.

 

Magyarországon a civil szervezetek minden évben a befizetett adó 1%-ából részesülhetnek. Ez kint is működik?

Igen, kint is fel lehet ajánlani a befizetett adó egy részét, de Szlovákiában ez 2%.

OPÁL történetek

Az OPÁL Tehetséggondozó Alapítvány blogjának legfőbb célja, hogy a társadalom eltérő szegmenseit közelebb hozzuk egymáshoz. Merjünk nyitni egymás felé, hisz ezáltal magunkat is jobban megismerhetjük!

Friss topikok